Meghirdeti a Magyarország Legjobb Cukormentes Tortája receptversenyt a cukorbetegség korai felismeréséért és megelőzéséért küzdő Egy Csepp Figyelem Alapítvány.
A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével közösen meghirdetett versenyre június 25-ig várják a recepteket, amelyek sem finomított cukrot, sem mesterséges adalékanyagot nem tartalmaznak. A verseny győztesét a Magyarország Tortája elnevezésű hagyományos díjjal egy időben hirdetik ki augusztus 20-án – mondta el az alapítvány keddi sajtótájékoztatóján Pataki János, az ipartestület elnöke, egyébként maga is cukorbetegséggel küzdő cukrász.
Az emberek gyakran megijednek és meghátrálnak egy nagy szakmai vagy pénzügyi kihívás láttán, mivel félnek az esetleges bukás esélyétől – állítják a Kaliforniai Műszaki Egyetem (CalTech) kutatói. Kutatásaikból az is kiderült, hogy az, aki ilyen esetekben félve vág bele a feladatba, rosszabbul is teljesít.
A sportban, játékban vagy éppen a munkában is gyakori, hogy valaki a nagy kihívást jelentő feladat elől meghátrál. A kutatók szerint ez azért történhet meg, mert a nagy tét olyan nyomást gyakorol ránk, hogy attól tartunk, elbukunk.
„Ez egy kissé váratlan következtetés, hiszen azt gondolhatnánk, hogy minél nagyobb a fizetés, az emberek annál jobban, keményebben fognak dolgozni, amíg el nem érik teljesítőképességük határát. De a kutatások azt mutatják, hogy ez kezd megfordulni, és akkor igaz, ha kevesebb a fizetés, kisebb a tét” – magyarázta Vikram Chib, a kutatás vezetője.
A gyógyszertárak működését és így a lakossági gyógyszerellátást veszélyeztethetik a Széll Kálmán-terv 2.0 forráskivonásai - hívta fel figyelmet Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke egy szerdai sajtóbeszélgetésen.
Szerdán az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ellenőrző albizottsági ülésén Bidló Judit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ártámogatási főosztályának vezetője azt mondta: a Széll Kálmán-terv elfogadott irányelveinek értelmében a jövő évi gyógyszerár-támogatásban további 77 milliárd forintos megtakarításra lesz szükség.
Ennek kapcsán Hankó Zoltán kifejtette: a gyártói befizetésekkel együtt 2011-ben még 376 milliárd forintos gyógyszer-támogatási kassza ebben az évben 267 milliárd forintra zsugorodik. A Széll Kálmán-terv első változatában további 37, majd a Széll Kálmán-terv 2.0-ban még 40 milliárd, összesen 77 milliárdos forráskivonást ír elő 2013-ra. Ezt azt jelenti, hogy két éven belül csaknem megfelezik a gyógyszertámogatásra költhető összeget.
Szervezetünknek alapvető szüksége van a megfelelő D-vitamin ellátásra, hogy épek legyenek a csontjaink. Dán kutatók viszont azt is kimutatták, hogy D-vitamin hiányára a téli hónapokban megemelkedik a vérnyomás, ám ez vitamin pótlással kezelhető.
Thomas Larsen és munkatársai a dán Holstebro Kórházban megfigyelték, hogy a térségben lakók jelentős hányadának magas a vérnyomása, kiváltképp a téli és kora tavaszi hónapokban. Ez a kórház északon van, az 56. szélesség fokon, a skót város, Glasgow vagy az orosz főváros, Moszkva magasságában.
A dán doktorok meg akarták vizsgálni, van-e összefüggés a D-vitamin és a vérnyomás emelkedése között. A körzeti orvosok rendelőjében és a helyi újságokban hirdetések útján keresték azokat a magas vérnyomás miatt kezelt embereket, akik vállalkoztak a részvételre. Százharmincan jelentkeztek, ezek közül 2011 őszén 92 emelkedett vérnyomású embernek már alacsony volt a D-vitamin vérszintje. A vizsgálati alanyok fele napi 3000 nemzetközi egységnek megfelelő vitamin adagot szedett, a többiek pedig ugyanolyan külsejű, de vitamint nem tartalmazó, placebo tablettát.
Az utóbbi évtizedekben tapasztalt, nem ritkán kétszámjegyű növekedés helyett legfeljebb 1-2 százalékos emelkedés, de leginkább stagnálás várható a világ gyógyszerpiacán. Legalábbis ez derül ki a Scrip gyógyszeripari szaklapnak a brit Datamonitor piackutató intézet adataira épülő elemzéséből.
Ha az előrejelzés helyes, akkor az azt jelenti, hogy – miután 1 százalék 6–8 milliárd dolláros növekedésnek felel meg – míg az elmúlt évtizedben volt olyan esztendő, amikor értékben a 80 milliárd forintot is elérte a gyógyszerpiaci bővülés, most ennek alig az egy-két tizedére van csak esély. A gyógyszerpiac aranykorának a válság vetett véget, de igazán mostanra vált bizonyossá, hogy a negatív tendencia tartós lesz.
Megváltoztatja a gyerekek agyát egy elterjedt növényvédőszer – állapította meg egy új amerikai kutatás. A szert itthon is széles körben alkalmazzák, és okozta már méhek tömeges pusztulását. Mosatlan zöldségeken és gyümölcsökön bárki találkozhat a mérgező anyaggal.
A Magyarországon klórpirifosz néven forgalomban lévő hatóanyagot egyrészt talajfertőtlenítésre, másrészt üres raktárak fertőtlenítésére, harmadrészt a szántóföldi termények kártevői ellen alkalmazzák széles körben. „A klórpirifosz hatóanyag a szerves foszforsav-észterek közé tartozik, ezek nagyon kemény rovarölő szerek. Zömükben néhány évtizeddel ezelőtt voltak széles körben használatban, ma már a többségüket visszavonták. Kevés olyan van köztük, ami megfelel a jelenlegi előírásoknak” – mondja Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnökhelyettese.
Már-már tipikus, hogy a természet tavaszi ébredésével egy időben mi magunk erőtlennek, kedvetlennek érezzük magunkat. Egyszóval ránk tör a tavaszi fáradtság! Nem kell azonban beletörődnünk a levertség érzésébe, hiszen a rendszerszemléletű medicina átfogó módszertanának segítségével könnyen túllendülhetünk ezen a kellemetlen állapoton.
A tünetek
A tavaszi fáradtság a hosszú téli hónapok után a szervezet átállásának megnyilvánulása: elfogynak tartalékaink, kimerülnek vitamin- és ásványianyag-raktáraink, a szobai életmódból nehéz újra átváltani a szabadban töltött programokra, mozgással járó tevékenységekre. A hirtelen emelkedő hőmérséklet, a légnyomás változásai, a fronthatások sokaknál kellemetlen fejfájást, általános rossz közérzet idéznek elő, elsősorban a szív- és érrendszer megváltozott reakciói, gyakran a vérnyomás változásai miatt.